A faparketta termékekről fogok egy kicsit bővebben beszélni, méghozzá a parkettáknak a típusairól, szerkezetéről  illetve a rétegelt és tömörfa faparkettának előnyéről és hátrányáról.

Kezdeném is mindjárt a rétegelt faparkettával: 

Ezeknek több típusa van: vannak vékonyabbak, vannak vastagabbak illetve nyilván nem mindegy, hogy milyen a hordozórétegük. A hordozóréteg lehet nemes fa, többrétegű tölgy vagy jelen esetben amit most a kezembe tartok például egy nyír rétegeltre van ráragasztva.

Maga a felülete lehet igazából bármilyen típusú fa, leginkább most Magyarországon meg Európában a tölgy a jellemző. Ennek különböző vastagságai lehetnek, lehet 2 mm vastag a kopóréteg, 4 mm illetve 6 mm-sek és ha már itt a vastagságnál tartok akkor beszéljünk egy picit a furnér padlókról is.
A furnér padló amit nem parkettának neveznek, hanem padlóknak nem véletlenül, mert a furnér réteg a tetején nem haladja meg a 2 mm-t. Ezek a padlók nem csiszolhatóak egészen egyszerűen azért, mert a furnér réteg a tetején csak kb. 0,7 mm vastag és a csiszológép, hogy ha elkezdünk csiszolni egy faparkettát akkor kb. minimum 1 mm-t szed le egy csiszolás alkalmával és ugye hogyha ezt a 0,7 mm-es furnért elkezdjük csiszolni akkor gyakorlatilag elcsiszoljuk a furnér padlónkat.
Viszont optikailag megegyezik egy rétegelt vagy egy tömörfa svédpadlónak a felületével.

Visszakanyarodva a rétegelt parkettára, a hordozórétegeket gyártják kétrétegűben, háromrétegűben illetve többrétegűben is. Aminek az az előnye, hogy kevésbé érzékeny a páratartalomra illetve vizes padlófűtésre lehet fektetni. Ezeket gyártják csap-nútos verzióban amiket hozzá kell ragasztani az aljzatbetonhoz illetve klikkelhető verzióban amiket már inkább szalagparkettának hívunk, felülről nézve viszont gyakorlatilag ugyanazt a szerkezetet látjuk.

A rétegelt parkettáknak a szerkezete, természetesen mindegyik ugyanolyan jól működik viszont én úgy gondolom, hogy nem mindegy hogy 1 köbméternyi nemes fából például tölgyfából hány négyzetméternyi felületet tudunk lefektetni és ez a mai környezettudatos világban egy nagyon fontos indok lehet.

Sajnos az ilyen típusú parkettáknál ahol mind a három réteg nemes fából épül fel, mint például tölgy előbb vagy utóbb a parkettának az alsó 2/3 része a kályhában vagy a szeméttelepen fog kikötni. Egész egyszerűen azért mert ezeket a parkettákat lehet csiszolni és akkor amikor elérjük azt a pontot a csiszológéppel mondjuk 2. vagy 3. csiszolás után hogy lent vagyunk a csap-nútnál akkor onnantól kezdve a parketta alja nem használható.

A tömörfa parkettáról, ezekről azt érdemes tudni hogy ezek az anyagok teljes keresztmetszetükben ugyanabból az anyagból épülnek fel gyakorlatilag egy anyag. Itt ugyanúgy az alsó 2/3 része a parkettának előbb vagy utóbb sajnos kárba fog vészni, de ettől függetlenül természetes a hatása, ugyanaz mint az összes többi parkettának, optikailag felülről egy egységes felületet látunk.

Összegezve mindegyik típusnak megvan az előnye és hátránya, de a legvégén egy természetes felületet kapunk.

Az előbb felsorolt anyagok elérhetőek kínálatunkban és hamarosan jelentkezünk a következő blog témánkkal.